Kutatási téma

Kognitív szemantikai elméletek empirikus alapjai

Futamidő: 2003. 01.01. - 2006. 12. 31.

 

1.         Problémafelvetés

1.1.      A 'metafizika' helye a formális szemantikában [1]

A filozófia nyelvi fordulatának lényege a 20. sz. elején az volt, hogy a 'világ' mibenlétére vonatkozó hagyományos 'metafizikai' kérdéseket megkísérelték a nyelvre vonatkozó - 'mit jelent'-típusú - kérdések felvetésével és elemzésével felváltani. Az analitikus filozófia 20. századi történetének korai szakaszában e feladatot nem a természetes nyelv, hanem a formális nyelvek vizsgálata révén kívánták végrehajtani.

            A 20. század második felében a szemantika modellelméleti fordulatának alapgondolata abban rejlett, hogy a nyelvészeti szemantika felhasználhatja a formális nyelvek filozófiájának bizonyos - mindenekelött Frege, Tarski, Carnap, Kripke nevéhez fűződő - eredményeit a természetes nyelvi jelentés mibenlétének megértéséhez (vö. a Montague-grammatikát). Mivel azonban a modellelmélet lényege az, hogy halmazelméleti eszközök alkalmazásával kísérli meg ábrázolni azokat az objektumokat és az objektumok közötti azon relációkat, amelyeket fel kell tételeznünk a formális nyelv interpretációjához, egyúttal 'metafizikai' - azaz a 'világ' kategóriáira (pl. időre, térre, eseményekre, individuumokra stb.) vonatkozó - feltevéseket is tartalmaz.[2]

            Tehát: EgyfelÅl a modellelmélet rendkívül sikeres és eredményes eszköze a szemantikának, másfelÅl azonban 'visszahozza' a 'metafizikát' a szemantikába. Ebből a szemantika számára súlyos és közismert nehézségek adódnak; többek között az, hogy a nyelvész igen gyakran nem tudja elválasztani a 'világra' vonatkozó tudást a nyelvre vonatkozó tudástól. A metafizika státusának problémája tehát a nyelvi szerkezetek formális logikai eszközöket alkalmazó (azaz: nem 'empirikus') elemzése és a nyelven kívüli 'világra' vonatkozó szintén nem 'empirikus' (azaz: 'metafizikai') feltevések viszonyában rejlik.

            A formális szemantika a 'metafizika' visszatérésére explicit módon reflektált (vö. pl. J.J. Katz, E. Bach, J. Peregrin, D. Davidson és mások javaslatait). Ugyanakkor a 20. század második felében egy más jellegű fejlődési folyamat is lejátszódott, mely igen komoly formában befolyásolta a nyelvészeti szemantikát is: a kognitív tudományok kibontakozása. Az önmagukat a kognitív tudományok részterületeinek tekintő 'kognitív szemantikai' elméletekben a 'metafizikai' kérdésfelvetések státusa nemkevésbé lényegi, mint a formális szemantikában, de egészen más formában vetődik fel.

 

 1.2.      A 'metafizika' helye a 'kognitív szemantikában'

A 'kognitív szemantika' nem egységes diszciplína, hanem egymástól lényegesen eltérő elméleteket ölel fel (pl. a 'kognitív szemantika' kifejezés egészen mást jelent Jackendoff, Bierwisch vagy Lakoff elméletében), melyek egy része a formális szemantika eszközeinek felhasználásával, más része pedig ellenkezőleg, azok tagadásaként jött létre. Ezen elméletek közös vonása - nagyon leegyszerűsítve - egyebek mellett az, hogy míg a formális szemantika természetes nyelvi kifejezések formális nyelvi fordításának megadására törekszik, addig a 'kognitív szemantika' bizonyos 'mentális objektumok' vagy 'mentális reprezentációk' (bármit értsünk is ezeken) 'empirikus' leírását tekinti feladatának. Ergo: per definitionem mondania kell valamit egyrészt ezen objektumok mibenlétéről, másrészt a köztük és a 'világ' között fennálló viszonyról. A 'kognitív szemantika' minden irányzatának egyik központi - hol látens módon jelentkező, hogy explicite kifejtett - problémája az, hogy milyen módon és milyen mértékben lépnek be az elméletbe 'metafizikai' háttérfeltevések. A probléma súlyát két szélsőséges, de tanulságos és messzire vezető következményekkel járó példával illusztráljuk.

            Lakoff és Johnson 'kognitív szemantikának' nevezett, a formális szemantikával élesen szembehelyezkedő, Philosophy in the Flesh (New York, 1999) c. könyvében kidolgozott elmélete (mely expressis verbis olyan metafizikai témákat tárgyal, mint pl. 'idő', 'események és okok', 'elme' stb.) mögött többek között a következő érvelés húzódik meg: Ha (a) a 'metafizikai' kérdések és válaszok megfogalmazása a 'világot' értelmezÅ fogalmi rendszereink függvénye, (b) a 'világot' értelmezÅ fogalmi rendszereink fogalmi metaforák függvényei, (c) a fogalmi metaforák alkotják a 'kognitív szemantika' vizsgálatának tárgyát, akkor (d) a 'kognitív szemantika' tárgyát 'metafizikai' kérdések és a rájuk adott válaszok alkotják. (d) viszont azzal a veszéllyel jár, hogy az ily módon értelmezett 'kognitív szemantika' tárgyára vonatkozó állítások között 'empirikus' hipotézisek és 'metafizikai' posztulátumok nehezen értelmezhető módon keveredhetnek egymással.

            A másik példa a Bierwisch-Lang-féle kétszintű szemantika, mely a Lakoff és Johnson felfogásától gyökeresen eltérő modularitás-hipotézis egyik változatából indul ki (és mely szintén 'klasszikus' 'metafizikai' témákat tárgyal, mint pl. a térbeliség vagy a dimenzionáltság nyelvi kifejezései). Az elmélet kidolgozói felhasználják a formális szemantika logikai apparátusának eredményeit, azonban ezen  apparátus feladatának nem a természetes nyelvi kifejezések fordítását tartják, hanem a következőt: "The representation of properties and relations must apply to or integrate with representations of appropriate entities to build up representations of states of affairs. Formally,  a system that meets these requirements can be specified by a functor-argument structure based on some kind of categorization or type structure." (Bierwisch, M.: Words as programs of mental computation. In: Friederici, A.D./Menzel, R. eds.: Learning - Rule Extraction and Representation. Berlin/New York: de Gruyter, 1999). Viszont az az állítás, hogy a mentális reprezentációk megfelelnek formális logikai eszközökkel leírható entitásoknak, 'empirikusan' nem igazolt (vö. pl. Schnelle, H.: Mental computation - a critical analysis of some proposals by M. Bierwisch. Theoretical Linguistics 25 (1999), 257-282.), rendkívül erős, látens 'metafizikai' háttérfeltevés. Következésképpen előfordul az, hogy amit egy 'kognitív szemantikai' elmélet kidolgozói 'empirikus' hipotézisnek vélnek, valójában nem egyéb, mint 'metafizikai posztulátum'.

            E két kiragadott példa azt szemlélteti, hogy a kognitív szemantikában a 'metafizika' státusának problémája – eltérően a formális szemantikától – nem  a (nem 'empirikus') formális nyelvi elemzés és a 'világra' vonatkozó feltevések, hanem az 'empirikus' kijentések és az 'empirikus' eszközökkel nem vizsgálható (azaz: 'metafizikai') feltevések viszonyából származik. Következésképpen ebben az összefüggésben sarkítottan vetődik fel a kognitív szemantikai elméletek 'empirikus megalapozásának' kérdése.

           

1.3.      Az alapkérdés

E nagyon komprimáltan felvázolt indoklás alapján a 'metafizika' státusának kérdését a 'kognitív szemantika' központi problémájának tekintjük. A 'kognitív szemantikai' kutatócsoport tervezett tevékenységének középpontjában ezért az alábbi alapkérdés áll:

 

(P)       Melyek a jelenlegi kognitív szemantikát meghatározó elméletekben azok az összetevők,  amelyek

            (a)        'empirikus' és 'metafizikai' állítások keveredéséből, vagy

            (b)       'empirikusnak' vélt állítások helyett 'metafizikai' posztulátumokból

állnak?

 

(P) felvetésének és szisztematikis tárgyalásának célja olyan nyelvészeti problémák felismerése és számbavétele, amelyek felismerését és kezelését a 'metafizikai' problémák és látens háttérfeltevések tisztázatlan státusa jelentősen megnehezíti. Ezért (P) vizsgálata alapján következtetések vonhatók le a 'kognitív szemantika' lehetőségeire és korlátaira nézve. Elemzéseink során viszonyítási alapként támaszkodni kívánunk mind a modern 'metafizika' általános problémakörének áttekintésére, mind azon alapművek tanulságaira, amelyek a formális szemantika 1.1.-ben jelzett 'metafizikai' problémáival foglalkoznak.

 

2.         A kutatás terve

Az 1. szakaszban elmondottaknak megfelelően (P)-t olyan részfeladatokra bontjuk, amelyek a következő négy tematikus blokkba sorolhatók: (1) a (2) és a (3) blokk részfeladatainak előkészítése, (2) metaelméleti elemzések, (3) esettanulmányok, (4) az eredmények összegzése.

           

    (1) Előkészítés:

 

Részfeladat

Felelős

Előzmények

Háttértanulmány és bibliográfia a modern 'metafizika' problémaköréről

Vecsey Zoltán

Vö. Nyelv és reflexió c. PhD értekezését

Háttértanulmány és bibliográfia a formális szemantika 'metafizikai' problémáiról

Pethő Gergely, Kertész András

Vö. Pethő G. előkészületben lévő PhD értekezését

 

            (2) A metaelméleti elemzések (P)-t (1) felhasználásával az egyes 'kognitív szemantikai' elméletekre vonatkoztatva a szisztematizálás és az elméleti alapkutatás igényével vizsgálják:

 

Részfeladat

Felelős

Előzmények

(P) Langacker 'kognitív grammatikájára' vonatkoztatva

Pelyvás Péter

Pelyvás Péter mintegy másfél évtizede foglalkozik Langacker elméletével, vö. pl. Subjectivity in English (Frankfurt/M.: Lang, 1995) c. könyvét

(P) Bierwisch és Lang 'kétszintű szemantikájára' vonatkoztatva

Pethő Gergely

Vö. Pethő Gergely több tanulmányát és  benyújtás előtt álló PhD értekezését

(P) Jackendoff 'konceptuális szemantikájára' vonatkoztatva

Csatár Péter

Csatár Péter 2000-ben megvédett PhD értekezésében elemezte Jackendoff elméletét

(P) Lakoff és Johnson 'kognitív szemantikájára' vonatkoztatva

Kertész András

Vö. publikációs jegyzékét

 

            (3) Az esettanulmányok feladata az, hogy (1)-re támaszkodva néhány kiválasztott és tanulságosnak látszó probléma vizsgálatához keressen megfelelő elméleti keretet, és ennek során vesse fel (P)-t:

 

Részfeladat

Felelős

Előzmények

(P) és stilisztika

Tolcsvai Nagy Gábor

Vö.pl. A Cognitive Theory of Style (Frankfurt/M.: Lang, 2002) c.könyvét

(P) és partikulák

Molnár Anna

Vö. pl. Die Grammatikalisierung deutscher Modalpartikeln (Frankfurt/M.: Lang, 2002) c.könyvét

(P) és kompozicionalitás

Darai Zsuzsa

Vö. pl. A kompozicionalitás elve Fregenel, a Montague-grammatikában és a DRT-ben c. PhD értekezését

(P) és eseményszerkezet

Pethő Gergely

Vö. pl. PhD értekezését

 

Hangsúlyozni kell, hogy (2) és (3) ugyanazt a kérdést vizsgálja két különböző, de egymást kiegészítő kiindulópontból.

 

                (4) Összegzés:

Részfeladat

Felelős

Előzmények

Válasz (P)-re a (2) és (3) blokk részeredményeinek kiértékelése alapján

Kertész A., Pethő G., Vecsey Z., Csatár P.

(1), (2), (3) végrehajtása

 

3.         Várható eredmények

A kutatócsoport tevékenysége alapkutatás-jellegű. A kutatás a következő eredményekkel járhat: (1) Tudomásunk szerint kutatási tervünk (P) nemzetközi viszonylatban is első szisztematikus vizsgálata, melynek eredményeképpen átfogó helyzetkép rajzolható a kognitív szemantikáról. (2) E helyzetképből önmagán túlmutató következtetések vonhatók le a 'kognitív szemantika' lehetőségeire és korlátaira nézve. (3) Azokat a (fenti táblázatokban felsorolt) résztémákat, amelyekből a helyzetkép kibontakozik, a mindenkori témafelelősök résztémánként legalább évi egy - többségükben referált nemzetközi kiadványokban megjelenő - tanulmányban publikálják.[3] (4) Pethő Gergely és Darai Zsuzsa megvédi PhD értekezését. (5) 2005. decemberére elkészül egy, az eredményeket összegző angol nyelvű tanulmánykötet terve, mely 2006-ban nemzetközi kiadónál megjelenik.


[1]A 'metafizika' fogalma természetesen bonyolult és nehezen definiálható. Az analitikus filozófiai hagyományhoz kapcsolódva első megközelítésben 'metafizikán' olyan kérdések és válaszok rendszerét értjük, amelyek (i) a 'világban' létező objektumok és az objektumokat magukba foglaló kategóriák általános tulajdonságaira vonatkoznak, (ii) a tapasztalat alapján nem vizsgálhatók és (iii) ezért a tapasztalaton túlmutatók,  azaz 'transzcendensek' (vö. ehhez pl. Huoranszky F.: Modern metafizika. Bp., 2001). A metafizika fogalmának és problémakörének kezelésében értelemszerűen nem a 'kontinentális', hanem az 'analitikus' filozófiai hagyományt tekintjük viszonyítási alapnak. Terjedelmi okokból a kulcsfogalmakat preexplikatív értelemben használjuk és aposztrofokkal jelöljük.

[2]Nagyon világosan szemléltethető szemantika és 'metafizika' határának elmosódása pl. M. J. Cresswell Logics and Languages (London, 1973) c.  klaszikus könyvével, melyben olyan fejezetcímek találhatók, mint pl. A propozíciók metafizikája vagy A kategoriális nyelvek metafizikája.

 

[3]Pethő Gergely - főállású kutatóként - mind a négy tematikus blokk kidolgozásában közreműködik.

 

Vissza a nyitólaphoz