Kutatási téma

Az evidencia problémája az elméleti nyelvészetben

Futamidő: 2007. 01.01. - 2011. 12. 31.

 

1.    Problémafelvetés

 

Az 1970-es években heves vita bontakozott ki arról, hogy empiri­kusak-e az uralkodó nyelvé­sze­ti elméletek (Perry 1981). A vita azonban terméketlenségbe fulladt, mivel mind az analiti­kus tudományfilozófia, mind a hermeneutika képviselői a nyelvészeti kutatómunka gya­kor­la­tától idegen, mereven és mechanikusan alkalmazott absztrakt tudománymetodológiai elvekre hivatkozva védték ál­lás­pont­jukat (a vita értékeléséhez l. pl. Kertész 2004, Penke & Rosenbach 2005).

       Az utóbbi években olyan művek láttak napvilágot, amelyek egyfelől szorosan kapcso­lód­nak a hetvenes évek vitáihoz, másfelől megváltoztatták az eredeti probléma fóku­szát. Az ér­dek­lő­dés középpontjába az a kérdés került, hogy a nyelvészet különböző hagyományait követő elméletek mit tekintenek adatnak és evidenciának, és milyen szerepet tulajdo­nítanak ne­kik a nyelvé­szeti elméletalkotásban. Többek között a következő releváns publi­kációk je­lentek meg: Borsley (2005), Kepser & Reis (eds.) (2005), Leh­mann (2004), Penke & Rosenbach (2004), Reis et al. (1998), Schütze (1996). E szakirodalom problémafelvetése a következő:

 

(P1)     (a)       Mit nevezünk adatnak/evidenciának a nyelvészeti elméletekben?

(b)        Milyen viszony áll fönn az adatok/evidencia és egy adott nyelvészeti elmélet hipotézisei között?

(c)        Milyen viszony áll fönn az evidencia és az evidenciának nem minősülő adatok kö­zött a nyelvészeti elméletekben?

 

Ugyanakkor a felsorolt művek szerzői az ellenkező végletbe esnek, mint a hetvenes évek em­píriavitájának résztvevői. Míg az utóbbiak kizárólag a nyelvészeti elméletalkotás gyakorlatá­tól idegen, absztrakt tudománymetodológiai összefüggé­seket vizsgáltak, addig az előbbiek kizárólag „a metodoló­gi­ák­­ról folytatott tisztán absztrakt vitáktól mentesen” kívánnak eljárni, mivel álláspontjuk sze­rint „az evidencia különböző típusai csakis konkrét nyelvészeti problémákkal össze­függésben ér­­tékelhetők” (Kepser & Reis 2005: 4). Ezért reflektálatlanok maradnak azok a kritériumok, ame­lyek alapján „az adatok termékenyen felhasználhatók a hipotézisek cáfo­latára vagy alá­tá­masz­tására” (Kepser & Reis 2005: 3).

       Nyilvánvaló, hogy a helyes út a két szélsőség között van. A nyelvészeti adatok szerkeze­tét és az elméletben betöltött szerepét egyfelől olyan metaelméleti problémafelvetésnek kell te­kintenünk, amely nem oldható meg tudományelméleti módszerek alkalmazása nélkül (l. pl. Geh­weiler 2006). Következésképpen (P1) megoldásának előfeltétele (P2) felve­tése és megol­dása:

 

(P2)     Milyen metaelméleti keretben oldható meg (P1)?

 

Másfelől azonban – ahhoz, hogy elkerülhessük az 1970-es évek empíriavitájára jellemző terméketlenséget – a metaelméleti reflexió nem merül­het ki valamilyen előregyártott tudományelméleti irányzat dogmatikus alkalmazásában, ha­nem a nyelvészeti elméletalkotás gyakorlatához kell igazodnia. Jelen kutatás célja, hogy (P1)-et ezen kettős kívánalomnak meg­felelően vizsgálja.

 

 

2.    A hipotézis

 

A projekt jelentősen túllép a jelenlegi evidencia-kutatás eddigi eredményein. Az egyik többlet, amelyet projektünk a szakirodalom jelenlegi ál­lá­sához képest nyújt, az, hogy (P2) megoldása révén egy (P1) megoldására alkalmas új meta­el­mé­leti keretet dolgoz ki. (P2) megoldásaként a következő hipotézist fogalmazzuk meg:

 

(H)       (P1) a plauzibilis érvelés egy lehetséges modellje segítségével oldható meg.

 

A projekt ennek megfelelően motiválja és részletesen kidolgozza (H)-t.

       A projekt második jelentős sajátos­sága: (P1) (H)-ból következő új megol­dásának általánosíthatósága érdekében elemzéseinket kiterjesztjük olyan, a nyelvészeti adatokkal/evidenciával kapcsolatos jelenlegi szakirodalomban eddig nem tárgyalt területekre is, mint a történeti nyelvészet, a formális és a kognitív szemantika, valamint az alkalmazott argumentáció-elmélet.

 

 

3.    Ütemezés

 

Év

Feladat

Személyek

Ellenőrzési pont

2007

(a) Esettanulmányok a szeman­tikai intuíciók mint nyelvi evi­denciák a kognitív szemantiká­ban témakörében.

(b) Esettanulmány a szemantikai intuíciók mint nyelvi evidenciák a formális szemantikában téma­körében.

(c) További esettanulmányok.

(a) Rákosi és felkért szerzők.

(b) Vecsey.

(c) Kertész, Rákosi, Schnell, Vecsey és fel­kért szerzők.

(a) Tanulmánykötet publikálása nemzetközi kiadónál.

(b) Magyar nyelvű monográfia publi­kálása.

(c) Tanulmányok hazai és nemzetközi kiadványokban.

2008

(a) A (P2) probléma megoldásá­nak körvonalazása.

(b) Esettanulmányok: evidencia a történeti nyelvészetben.

(c) További esettanulmányok.

(a) Kertész, Komlósi, Rákosi, Schnell, Vecsey.

(b) Agyagási és felkért szerzők.

(c) Kertész, Rákosi, Schnell, Vecsey és fel­kért szerzők.

(a) Tanulmánykötet publikálása nemzetközi kiadónál.

(b) Tanulmánykötet publikálása nemzetközi kiadónál.

(c) Tanulmányok hazai és nemzetközi kiadványokban.

2009

(a) Evidencia, ellentmondás és plauzibilis érvelés a nyelvészet­ben.

(b) További esettanulmányok.

(a) Kertész, Rákosi.

(b) Kertész, Rákosi, Komlósi, Schnell, Vecsey és fel­kért szerzők.

(a) Monográfia publi­kálása nemzetközi kiadónál.

(b) Tanulmányok hazai és nemzetközi kiadványokban.

 

2010

(a) (P1) megoldása.

(b) Evidencia és alkalmazott argumentáció-elmélet.

(c) További esettanulmányok.

(a) Kertész, Rákosi,  Komlósi, Schnell, Vecsey, felkért szerzők.

(b) Komlósi.

(c) Kertész, Rákosi, Schnell, Vecsey és fel­kért szerzők.

(a) Tanulmánykötet publikálása nemzetközi kiadónál.

(b) Monográfia publi­kálása nemzetközi kiadónál.

(c) Tanulmányok hazai és nemzetközi kiadványokban.

2011

A kutatás lezárása és az ered­mények kiértékelése.

Kertész, Rákosi, Schnell, Vecsey, felkért szerzők.

Kutatási beszámoló, valamint további összegző tanulmányok hazai és nem­zetközi ki­ad­ványok­ban.

 

 

4.    A projekt újszerűsége és várható eredményei

 

Az elmondottak alapján a tervezett kutatás eredetisége a következőképpen foglalható össze:

 

(a)  Kiegészítjük a nyelvészeknek az adatokkal és az evidenciával kapcsolatos naiv önreflexi­óját egy megfelelő metaelméleti keret kidolgozásával és alkalmazásával.

(b)  E metaelméleti keret működőképességét részletesen kidolgozott, a nyelvészet több, el­térő részterületére vonatkozó esettanul­mányokkal támasztjuk alá.

(c)  Ennélfogva nem az elméletek absztrakt szerkezetére, hanem a nyelvészeti argu­men­tá­­ció gyakorlatára fo­gunk koncentrálni.

(d)  A metaelméleti keret célja elsősorban az, hogy hozzájáruljon a nyelvészeti kutató­munka haté­konyságának növeléséhez.

 

 

Hivatkozott irodalom

Borsley, R.D. (ed.) (2005): Lingua 115.[Special issue on linguistic data]

Gehweiler, E. (2006): Review of Kepser and Reis (2005). Linguist List 17.1540.

Kepser, S. & Reis, M. (eds.)(2005): Linguistic Evidence. Empirical, Theoretical and Computational Perspectives. Berlin & New York: de Gruyter.

Kertész, A. (2004): Philosophie der Linguistik. Tübingen: Narr.

Lehmann, C. (2004): Data in linguistics. The Linguistic Review 21, 175–210.

Penke, M. & Rosenbach, A. (eds.) (2004): Studies in Language 28/3. [Special issue on linguistic evidence]

Perry, Th.A. (1980)(ed.): Evidence and Argumentation in Linguistics. Berlin & New York: de Gruyter.

Reis, M. et al. (1998): Linguistische Datenstrukturen: Theoretische und empirische Grundlagen der Gramma­tik­forschung. Universität Tübingen.

Schütze, C.T. (1996): The Empirical Base of Linguistics. Grammaticality Judgments and Linguistic Methodology. Chicago: The University of Chicago Press.

 

Vissza a nyitólaphoz